17.

AZ ÜZLETI INFORMÁCIÓ ÁTFOGÓ FOGALMA, TÍPUSAI, FORRÁSAI ÉS

SZOLGÁLTATÁSI KÉRDÉSEI

Az üzleti információ fogalma (többféle meghatározásban)

„…a vállalkozási környezetre vonatkozó bármely olyan információ, amely

befolyásolja a vállalati döntéshozatalt” (Lowe Michael)

„…általánosságban fogalmazva minden olyan információ, amely

szükséges a vállalkozások sikeres gazdasági szerepléséhez, azaz
alapításuktól kezdve a stratégiai és operatív döntések meghozatalához a
vállalkozás teljes életciklusa során. Konkrétabban: gazdasági-jogi
szabályozások, pénzügyi, piaci, termék-, cég- és műszaki információk
(szabványok, szabadalmak). Az üzleti információ legsajátabb
jellegzetessége, megkülönböztető vonása, hogy a használó elsősorban
nem bibliográfiai, szakirodalmi forrásadatokat, hanem meghatározó
mértékben tényadatokat, ún. faktografikus információkat, tanácsadást,
vagy esetenként elemzést igényel. További lényeges eltérés, hogy az ilyen
típusú szükségletek többnyire egyedi válaszokra tartanak igényt, tehát itt
nem lehet „konfekció”-t, tömegszolgáltatást nyújtani.” (Huszár Ernőné)

„tág értelemben üzleti információszolgáltatás minden olyan szolgáltatás,

ami támogatja, illetve elősegíti egy adott terület, vagy régió gazdasági
életét. Ennél fogva nemcsak vállalkozásokra terjed ki, hanem a
térület/régió szociális intézményeire, munkanélkülijeire, a
szakszervezetekre és a különböző érdekvédelmi szervezetekre is. Szűkebb
értelemben a kis- és középvállalkozások számára nyújtott szolgáltatások
tartoznak ide, azaz azoknak a cégeknek adott szolgáltatások, amelyek
nem rendelkeznek önálló információs szakemberrel és részleggel.” (brit
könyvtári szakemberek)

Az üzleti információ típusai:

- üzleti meta-információ (egyszerre több típust foglal magába)

- céginformáció (beleértve a termékekre és a szolgáltatásokra
vonatkozó információkat)
- banki és tőzsdei információ
- jogi információ
- szabadalmi, használat- és ipari minta, védjegy információ
- szabvány-információ
- statisztikai információ
 - vállalkozás-fejlesztési információ
- piaci (marketing) információ
- gazdasági fejlődésre vonatkozó információk, előrejelzések,
elemzések, átfogó (nemzeti) információk
- adózással. számvitellel kapcsolatos információk
- üzleti hírek
- egyéb üzleti információk

Az üzleti információszolgáltatásban két szintet különböztetünk meg. Szét

kell választanunk az elemzés nélküli, tömegfelhasználásra készült, széles
körben hozzáférhető (publikus), ingyenesen vagy alacsony költség mellett
szolgáltatott adatokat (pl. alapinformációk), valamint a gyűjtésen kívül
jelentős többletmunkával és ráfordítással meghatározott – szűkebb – körök
számára előzetes igénybecslésre vagy megrendelésre készített elemzett
információkat (pl. minősített információk). Ezek „felett” állnak a
vállalkozások bizalmas (belső) adatainak megszerzésére szakosodott
versenytársfigyelésből származó (legális) adatok, elletve a legalitás
határait átlépő kéminformációk.

Az üzleti információk sajátossága továbbá, hogy rendszerint nem primer

szinten jutunk hozzá, hanem szekunder forrásokból.

Az üzleti információ közvetítői:

Az a folyamat, amelyben az adatból értelmezett, hasznosítható információ,

majd a vezetői döntéshozatalt támogató vállalati tudás lesz, több közvetítő
segítségével valósul meg:

- A vállalkozó egyben információs szakember is, maga tájékozódik az

ingyenes vagy előfizetéses adatbázisokból, személyes kapcsolatok
útján. Mindez azonban sok időt elvesz a munkából, de kétség kívül
költségtakarékos megoldás. Akkor működik jól, ha a gazdálkodó
valóban jó adatbányász.
- Információs menedzser tartja kezében a vállalkozás
információigényének kielégítését. Profi szakember, aki a cég
alkalmazottjaként fő- vagy mellékállásban végzi e tevékenységét.
- Információbróker, azaz információs ügynököt bíz meg az ügyvezetés
a vállalkozás információval való ellátására. Mindenképpen
megbízhatónak kell lennie, de még ekkor sem oszthatók meg vele
stratégiai jelentőségű információk.
- Információs nagyüzem, pl. könyvtár látja el információval a céget.
Hazánkban ez a forma jelenleg még nem elterjedt, de remélhetőleg
az európai uniós csatlakozás után megfelelő színvonalú könyvtárak
sokasága fog szolgáltatásokat nyújtani a vállalkozói kör számára.

Üzleti információszolgáltatás Magyarországon

Az üzleti információ, illetve az üzleti információs szolgáltatások piaca a politikai
változások és a piacgazdaság irányába történő elmozdulás nyomán, az 1990-es évek
elején jelent meg Magyarországon.
Az üzleti információ piaca szükségképpen az ország üzleti-gazdasági életének valós
viszonyait tükrözi, ezekben pedig a gazdasági átmenet összes nehézsége megmutatkozik:
a még le nem zárult privatizáció, az elmúlt évek gazdasági recessziója, a feketegazdaság
rendkívül nagy aránya, a korrupció, az üzleti kultúra hiánya, a piacgazdasági
intézményrendszer kialakulatlansága.
Magyarországon a magánszférában működő, üzleti információt szolgáltató
cégek nagy része külföldi partnerrel dolgozik együtt illetve külföldi
tulajdonban van. A termékek egyre inkább elektronikus formában
jelennek meg, sok esetben az Interneten is elérhetők.

A szolgáltatások terén a magáncégek mellett fontos szerepet játszanak az

állami intézmények, az alapítványok, kamarák és szakmai szervezetek.

A vállalkozásokat segítő tevékenységek nagy részét a Gazdasági Minisztérium

koordinálja, együttműködve más intézményekkel, jelentős szerepet játszik még a
Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. A segítség általában finanszírozási jellegű
(hitelek, támogatások, pályázatok), de kiterjed a képzésre, tanácsadásra, információ
szolgáltatásra, az üzleti kultúra és a kommunikáció fejlesztésére is. A Gazdasági
Minisztérium mellett a következő szervezetek segítik a kis- és középvállalkozásokat:
Az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. fő feladata befektetés-
ösztönzési és kereskedelemfejlesztési programok szervezése és lebonyolítása. Üzleti
alapon kínál szolgáltatásokat a vállalkozók számára, többek között üzleti tanácsadást,
rendezvényszervezést, oktatást, kiadványok készítését. Az általa működtetett adatbázis
fő célja a partnerközvetítés.
A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány számos finanszírozási
programot működtet a vállalkozók számára (mikrohitel, Start Hitelgarancia
Alap, Reorg-Starthitel, stb.).

A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány, amelyet államigazgatási szervek,

érdekképviseletek és oktatási intézmények alapítottak, oktatási anyagokat készít,
szakmai továbbképzéseket tart, konferenciákat szervez és tanácsadással is foglalkozik.

Kiszl Péter: Rendszerváltás a könyvtárakban – Közkönyvtárak a gazdasági információk

közvetítésében (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2000/4.) (következik a cikk
lerövidítve)

Piacgazdaság – business információk

A hazai piacgazdaság kialakulásával Magyarországon is egyre erősödik a gazdasági

információ iránti igény. Információs társadalmunkban minden ember napról napra, egyre
gyakrabban kerül kapcsolatba a pénzügyi szférával (bankok, tőzsde, pályázatok stb.). A
legtöbb hétköznapi embernek (legalábbis szűkebb környezetére nézve) komoly pénzügyi
döntéseket kell hoznia (pl. kölcsönfelvétel, lakásfelújítás), és még jelentősebb a döntéshozatal
a kis- és közepes vállalkozások (KKV) esetében (megfelelő referenciával rendelkező üzleti
partnerek kiválasztása, befektetési lehetőségek megismerése stb.), hiszen itt nem mindig áll
megfelelő információs csatorna a háttérben.
Mindannyian jól tudjuk, hogy az információhoz (beleértve a gazdasági információt is) való
hozzájutás minden magyar állampolgár alkotmányos joga, legyen az magánember vagy
vállalkozó. A nagyvállalatok, multinacionális cégek, országos szervek esetében ez a probléma
fel sem merül, hiszen megfelelő infrastruktúrával rendelkező, jól képzett szakembergárda és
információs rendszer áll a menedzsment rendelkezésére. De mit tegyen a bolti eladó, a
kéményseprő, a pedagógus, ha gazdasági információra van szüksége? Hová forduljon?

Sokan keresnek fel állami szervezeteket (pl. kamarákat), de ezek egyike sem tud teljes körű
információszolgáltatást adni. Ha az átlagpolgár „csak” tájékozódni szeretne a napi aktuális
gazdasági viszonyokról, és netán még kérdései is felmerülnek ezzel kapcsolatban, időt
pazarlóan számtalan helyről kell adatokat begyűjtenie.

A könyvtárak mint a gazdasági információ szolgáltatói

A gazdasági struktúraváltásból adódóan a fiatal magyar demokráciának tehát szüksége van

komplex business információt szolgáltató központokra.

Ki adjon helyet ezeknek az információs központoknak? Alapítványok, szakmai egyesületek,

szervezetek, a helyi önkormányzatok, a kamarák? Kézenfekvő, hogy ezt a feladatot –
megfelelő támogatás és szemléletváltás, kellő szakértelem biztosítása mellett – a könyvtárak
lássák el, hiszen a könyvtárak

• információs bázisként élnek a köztudatban;

• a már meglévő információvagyon és infrastruktúra, valamint
információs szakértelem birtokában minden lehetséges változat
közül – a szükséges ráfordításokat is figyelembe véve – a
leggazdaságosabban tudják megoldani ezt a kérdést;
• az üzleti információszolgáltatásban a „túlélés” egyik lehetőségét
látják.

Természetesen nem a nemzeti könyvtárra vagy a szakkönyvtárakra gondolok, hanem a széles

közönséget kiszolgáló, általános közkönyvtárakra, amelyek vidéki városokban gyakran a
legfőbb és egyedüli információs központok.**

A nagykönyvtárak szerepére, tevékenységére nem kívánok kitérni, hiszen azok

szolgáltatásaikban más eszközrendszert használnak/használhatnak a városi intézményekénél.
Dolgozatomban egy átlagos városi könyvtár számára is viszonylag könnyen hozzáférhető és
használható információforrásokat tárgyalok.

A gazdasági információszolgáltatás tényezői

Dolgozatom célja a figyelem felkeltése, és egy olyan állománygyarapítási stratégia

összeállítása e probléma megoldására, amely a polcról bármikor leemelhető, bárki számára,
bármikor elérhető, megszerezhető dokumentumokat szolgáltat.

Hogyan valósítható meg ez a speciális információszolgáltatás, azaz a business információk

elérése a gyakorlatban? Milyen kiadványokat, szolgáltatásokat találjon itt az érdeklődő?
Dokumentumok

A dokumentumok tekintetében a következő felsorolásokat, táblázatokat gyarapítási

segédletként ajánlom a tevékenységre nyitott intézmények számára. Részletesebben a nem
hagyományos dokumentumokkal foglalkozom, hiszen az elektronikus információhordozók
növekedésével ezek felkutatása jelenti a legnehezebb feladatot.

A gyűjtemény három fő csoportját különíthetjük el:

Hagyományos, papíralapú kiadványok

A legtöbb közkönyvtár állományában már szerepelnek az általános (ismeretterjesztő vagy

tudományos igényű), áttekintő jellegű közgazdaságtani, statisztikai, marketing, menedzsment
stb. témájú könyvek, valamint a hatályos törvények, rendeletek gyűjteményei:

• Magyar Közlöny (és egyes ágazati közlönyök)

• Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
• Törvények, rendeletek hivatalos gyűjteménye
• Magyar Törvénytár stb.

egyéb kiadványok:

• Heti Csődértesítő
• Közbeszerzési Értesítő
• Pályázati Figyelő
• Cég és Jog stb.

és a helyi önkormányzati rendeletek. A naprakész tájékoztatás nélkülözhetetlen eszköze a

gazdasági sajtó:

• Heti Világgazdaság (HVG)

• Napi Gazdaság
• Heti Gazdaság
• Figyelő
• az Üzleti7 stb. számai.

Többnyire ezek a dokumentumok is megtalálhatóak egy általános gyűjtőkörű

közkönyvtárban.

Elengedhetetlen az esetenként ingyenesen hozzáférhető céginformációs kiadványok kézbe

adása is, hiszen a cégadatok iránt mutatkozik a legnagyobb igény. Ezek a dokumentumok
általában évenként jelennek meg.

A helyi elvárásokhoz igazodva szükséges területi kiadványok gyűjtése is (pl. helyi

„kisokosok”, reklámújságok, szórólapok).

CD-ROM-ok

A második dokumentumcsoport a papíralapú kötetek CD-ROM-változatai. (Néhány

adatbázist flopin is forgalmaznak, de ezek csekély száma és jelentősége miatt ismertetésükről
eltekintek.) A gazdasági információs rendszerek területén ide tartoznak a
jogszabálygyűjtemények (2. táblázat), cégadatbázisok (3. táblázat), valamint egyéb
kiadványok (pl. sajtótermékek: HVG, Magyar Hírlap stb. teljes szövegű CD-ROM-kiadásai).

Üzleti információk a világhálón

Az üzleti információszolgáltató központból nem hiányozhat az internetkapcsolattal

rendelkező számítógép sem. A gazdasági információk többsége már fellelhető a világhálón is.

A szolgáltatás tényleges helye a könyvtárban

Célszerű megoldásnak tűnik a témával kapcsolatos szakirodalmat és tájékoztatási eszközöket

a törzsgyűjteménytől elkülönítve tárolni, akár kialakítva egy „gazdasági információs sarkot”
(pl. a közhasznú információs pultokhoz hasonlóan) a könyvtárban. Ez a hely – ideális esetben
– a bejárat közelében helyezkedjen el, hiszen nem szerencsés, ha az egy-két adatért betérő
olvasót végigsétáltatjuk az egész épületen. A szolgáltatásnak éppen az a célja, hogy gyorsan,
minél több aktuális információt nyújtson.

Személyi feltételek

A használó az információk jellegéből adódóan elsősorban a tényadatokat, az ún. faktografikus

információkat igényli, ezért a gazdasági tájékoztatás működtetése elképzelhetetlen jól képzett,
nagyfokú problémamegoldó képességgel bíró szakembergárda nélkül.

Optimális állapot akkor következne be, ha a szolgáltatást pénzügyi vagy gazdasági

végzettségű könyvtáros-informatikus tartaná kézben. A szakmának ehhez forradalmi
változáson kell keresztülmennie, hiszen a könyvtárosokból fokozatosan információs
ügynökök, brókerek válnak, akik vadásznak és lecsapnak minden információra, miközben
versenyt futnak az idővel. Remélem, hogy a könyvtárosképző intézmények is felismerik az
ilyen jellegű igényeket, és tanterveikbe beépítik a gazdasági információs rendszerek oktatását.

Kikerülhetetlen, hogy minden könyvtáros rendelkezzen megfelelő számítástechnikai

ismerettel. Alapkövetelményként be kellene vezetni pl. az Európai Számítógép-használói
Jogosítvány (European Computer Driving Licence = ECDL) megszerzésére irányuló vizsgák
sikeres teljesítését. Ennek érdekében érdemes lenne felvenni a kapcsolatot a Neumann János
Számítógép-tudományi Társasággal (NJSZT).

Fontos tényező, hogy rendszeres továbbképzések szervezésével a közkönyvtárosok is

megfelelő szintű gazdasági ismeretekre tegyenek szert.

Elengedhetetlen a gazdasági jellegű közigazgatás segítségnyújtása e vállalkozás

megvalósításához. Szükséges a Gazdasági Minisztérium (GM), a kamarák, vállalkozói
központok (VK), az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), a bankok stb. támogatása.
E szervek segítségével akár rendszeres fogadóórákat, előadásokat is lehetne tartani, ahol az
adott szakterület szakemberei (hitelügyek, vám, jog, tőzsde stb.) válaszolnának a felmerülő
kérdésekre. (Erre már találhatunk követendő példát néhány könyvtárban.) Az együttműködés
keretében szórólapok, tájékoztató füzetek, brosúrák is elhelyezhetők a könyvtárban.

A finanszírozásról
Köztudomású a közkönyvtárakat fenntartó önkormányzatok rossz anyagi helyzete. Sok
településen még a könyvtári alapfeladatok ellátásához szükséges pénzügyi keret biztosítása is
gondot okoz. Azonban nem biztos, hogy e speciális információszolgáltatás forráshiányt
eredményezne, hiszen

• elismerem, hogy a dokumentumok beszerzése, a szolgáltatás

infrastruktúrájának megteremtése többletköltségekkel járna, de
ezeket a szolgáltatásokat fizetőképes felhasználók vennék igénybe,
térítés ellenében. A piacgazdaságban a kereslet mindenképpen
biztosított;
• magánemberekkel, kisebb cégekkel megállapodásokat is köthetne a
könyvtár, hogy pl. havi díj fejében korlátlan használatot,
tájékozódási lehetőséget biztosítana a gyűjteményben. A bevételből
a könyvtár folyamatosan fejleszthetné és karbantarthatná gazdasági
információs központját, lehetőség szerint pedig finanszírozhatná
nonprofit részlegeinek kiadásait is;
• beruházási költségkímélő tényező, hogy a könyvtárak többsége már
rendelkezik alapvető gazdasági szakirodalommal,
jogszabálygyűjteményekkel, üzleti élettel kapcsolatos folyóiratokkal,
statisztikai kiadványokkal (évkönyvek, jegyzékek stb.). Kedvező
lehetőség az is, hogy az interneten számos szolgáltatás
térítésmentesen is igénybe vehető, és néhány céginformációs
kötetet ingyenesen is terjesztenek. Rendszerezéssel, tudatos
gyűjtőmunkával és folyamatos, tendenciózus bővítéssel tehát egy jól
használható, általános gazdasági információs gyűjtemény építhető;
• pályázatokon kisebb-nagyobb összegek nyerhetők;
• egyéb bevételi források is szóba jöhetnek (pl. térítési díj ellenében
szövegszerkesztést és nyomtatást, esetleg faxok fogadását és
küldését is elvállalhatjuk).

Jó lenne, ha a jövőben a kormányzat, illetve a szakminisztériumok nemcsak felismernék a

gazdasági információs központok jelentőségét, hanem működésüket, valamint üzleti
információs hálózataik kialakítását egységes elvek kidolgozásával és bevezetésével, valamint
az említett pályázatokkal is ösztönöznék. A pályázatok segítséget nyújthatnának az egységes
rendszer, a törzsállomány összetételének kialakításában, a finanszírozás, a működtetés
kérdésében.

Nem kerülhető ki a fenntartó önkormányzat erkölcsi és anyagi támogatásának számbavétele

sem. Ezt rendszerint könnyebb kiharcolni akkor, ha a képviselő-testület többsége vállalkozó,
nehezebb, ha más terület szakembereiből áll.

Összegzés

Igyekeztem röviden megfogalmazni, hogyan lehetne átalakítani, alkalmassá tenni a

magyarországi közkönyvtári hálózatot a harmadik évezred küszöbén már sürgető feladatként
jelentkező gazdasági információs kihívások kezelésére. Nem az egyetlen lehetséges
megoldást sugallom, gondolatébresztőnek és tájékoztatási segédletnek szánom ezt a cikket.

A feladat tehát nem lehetetlen, szükségessége nem kérdéses. Remélem, sikerült felhívnom a
figyelmet arra, hogy a korrekt, naprakész gazdasági információ áramlásának fontos bázisai
lehetnek a közkönyvtárak. Ha felismerjük a könyvtárakban rejlő lehetőségeket, és alkalmassá
tesszük változó világunk gazdasági információs igényeinek kielégítésére, ezzel is bizonyítjuk
mindig megújulni képes szakmánk elismertségét és tekintélyét.