You are on page 1of 4

MITŐL JÓ AZ ÜZLETI TERV?

1.Bevezető

Minden vállalkozás életbemaradásának egyik legfontosabb feladata, a cég erősségek,


gyengeségek, valamint lehetőségek, veszélyek felmérése és a célok. megfogalmazása.
Ennek eszköze az üzleti terv készítése és a tervteljesítés követése, értékelése.

A környezeti változásoknak, a piaci verseny erősödésének és a tulajdonosi eredmény


elvárásoknak .természetes igénye, egyre nagyobb követelmény támaszt az üzleti terv
szakmai tartalmával szemben. Ahhoz, hogy az üzleti terv a környezetalkalmazkodás
eredményes cégirányítási eszköze legyen, a kor követelményének. meg kell felelnie

A tudatos cégirányítást megalapozó, szakszerű üzleti terv alkalmazásának


szükségességét erősíti meg a Czipin & Proundfoot Consulting tanácsadó cég felmérése:

„A termelékenység-fejlesztés első számú akadálya a nem megfelelő üzleti tervezés


és irányítás, amely 36 munkanappal csökkenti a hasznos időalapot.”

Az üzleti tervvel csak akkor lehet segíteni versenyképesség és termelékenység javulást,


ha a ködös, még lebegő álomképek helyett a valóság talaján szakszerűen elemezzük a
cég versenypozícióját, növekedési kilátásait, és ezek alapján megtervezzük a célállapotot

A dolgozatom további részében az áttanulmányozott szakirodalomra és publikációkra


alapozva, a teljeség igény nélkül kívánok választ adni arra a kérdésre, hogy, „Mitől jó az
üzleti terv? „ ha a terv funkciók oldaláról közelítjük meg.

2. A jó üzleti terv fő jellemzői

2.1 Tervezni vagy nem tervezni?– ez létkérdés

Az üzleti terv készítésének célja a vállalkozás létrehozásának előkészítése, vagy működő


vállalkozás esetén a vállalkozás céljai és tényleges lehetőségei közötti összhang
keresése és megteremtése, valamint módjának, tartalmi összefüggéseinek bemutatása.

Az üzleti terv alapján dönthet érdemben a vállalkozó elképzeléseinek


megvalósíthatóságáról, a megvalósítás realitásáról, jövedelmezőségéről, a vállalt
kockázat mértékéről, illetve kritikus esetekben a működésképtelenségről.

Az előzőek ellenére a vállalkozók közül sokan nem tartják igazán fontosnak az üzleti terv
készítést, az üzleti terv cégirányítási eszközként való alkalmazását. Alábecsülik annak
jelentőségét, hogy a szakmailag megalapozott üzleti terv rendkívüli előnyöket nyújt a
vállalkozásnak.

1
Ahhoz, hogy az üzleti terv, mint a cégirányítás hatásos eszköze a kis-és
középvállalkozások körében egyre jobban elterjedjen, és szakmai tartalma megfelelő a
következő hasznos tanácsok megfontolása és alkalmazása ajánlott:.

1. Az üzleti terv nem egy szükséges rossz!


2. Az üzleti terv nem a banknak készül (bár lehet ilyen verziója is)!
3. Az üzleti terv nem táblázatok kitöltése!
4. Az üzleti tervet más nem készítheti, mint a vállalkozó vagy a vállalkozás felelős
vezetői. (én nem bíznék olyan valaki szakmai hozzáértésében, aki felajánlja, hogy
elkészíti helyettem.)
5. Az üzleti terv nem örök, bizonyos időszakonként újra kell gondolni. (A
gyakoriságot sok minden befolyásolhatja, melyekről később még lesz szó. Ilyen
például a piaci fizetőképesség változása, a versenytársak viselkedése,
adóváltozás stb.)
6. Az üzleti tervben nem a terv a fontos, hanem a tervezés folyamata!
(Természetesen a terv, mint végtermék hasznos, de csak azért, hogy ne kelljen
fejben tartani a számokat, prioritásokat.)
7. Az üzleti terv nem ér semmit, ha nincs, aki végrehajtsa!

A sikeres vállalkozások gyakorlat bizonyítja, hogy a szakmailag megalapozott üzleti terv


javítja az induló vállalkozás üzleti esélyeit, a cégirányítás eredményességét és a
fejlesztési pénzforrások megszerzési lehetőségét, mert:

1. Az üzleti terv a vállalkozás életben maradásának biztosítéka.


2. Az üzleti terv gyűjtőfogalom mindazon adatgyűjtési, elemzési, következtetési és
döntési tevékenységre, amelyek meghatározzák a vállalkozás jövőjét.
3. Az üzleti terv az éleslátásunk kialakításának eszköze.
4. Valójában az üzleti terv illeszti a fizetőképes kereslethez a vállalkozás
képességeit, kapacitását.
5. Az üzleti terv áttekinti vállalkozás erősségeit és gyenge pontjait, valamint a
gazdasági, piaci környezetben rejlő lehetőségeket és a vállalkozásra leselkedő
veszélyeket.
6. Az üzleti terv tartalmazza a különböző időtávlatban elérendő
számszerűsített üzleti célokat.

Amikor a vállalkozás az üzleti terv alkalmazásáról dönt, akkor ajánlott figyelembe venni a
terv három célját. Az üzleti terv először és elsősorban olyan terv, amelyben a
cégfejlődésével kapcsolatos üzleti elképzelések számszerűsített tervelőirányzatai
szerepelnek.

Másodszor az üzleti terv eszköz arra, hogy visszatekintsünk a múltra, vagyis a vállalkozó
időről időre követheti, értékelheti az üzleti folyamatokat és azok együttes hatását. A terv
harmadik célja, ami legtöbbünknek elsőként jut az eszébe, a pénzszerzés.

Bármilyen bonyolultnak és időigényesnek tűnik a szakszerű, jó üzleti terv készítése, a


jelenlegi verseny helyzetben egyetlen vállalkozás sem boldogulhat e nélkül.

2
2.2 A jó üzleti terv funkció és tervinformáció tartalma

Aki üzleti tervet készít arra törekszik, hogy a vállalkozás igényének, valamint a hitelező
bank, a pályáztató és a befektető elvárásainak megfelelően állítsa össze azt a fontos
dokumentumot, amely meghatározza a cég működését és pénzszerzési esélyeit.

Hogy milyen legyen a jó terv tárgya az nagyon sok tényezőtől függ, amelyekből a
következők kiemelését tartom fontosnak: a cég fejlettségi szintje, a tervezési
információrendszer, az alkalmazott módszertan és a tervezés időtávja.

Az üzleti terv konkrét tárgya az előzőekben kiemelt tényezőktől, valamint a a


tervinformációk tartalmától függ, amelyek a cégirányítást támogató terv funkciók
szerepéből vezethetők le.

Az informatív funkció tájékoztatást ad a cég céljairól, a fejlődés fő irányáról, a célállapot


jellemzőiről és annak megközelítési módjáról, üteméről.

Az orientáló funkció a szervezetet alkotó alrendszerek( üzleti folyamatok ), elemek


( szervezeti egységek, munkavállalók) számára iránytű szerepet tölt be, amely segíti az
együttgondolkodást és az összehangolt közös cselekvést.

A regulatív funkció elősegíti a cégirányítási rendszer hatékony működtetését oly módon,


hogy a szervezeti struktúra különböző szintjein előállítja az eredményesebb vezetéshez
szükséges információkat.

A normatív funkció kötelező előírásokat továbbít a struktúrát alkotó alrendszereknek és


elemeknek a megtervezett célállapot elérése érdekében.

A determináló funkció a meghatározott normatív feladatokhoz biztosítja a megfelelő


feltételeket és a meghatározott teljesítményekhez az ösztönzés lehetőségét.

Az előzőekben részletezett üzleti terv funkciók a gyakorlatban különböző mértékben


érvényesülnek attól függően, hogy milyen a cég jellege és struktúrája, a cégirányítás
módszere és a terv időtávja.

A rövidtávú üzleti tervekben általában a direktív jelleg érvényesül, mert a terv normatív és
determináló funkciók a meghatározók, míg a többi funkció kisebb mértékben tölti be
szerepét. A közép-és hosszabb távú terveknél általában az informatív és orientáló funkció
szerep dominál, ezért a cél a tájékoztatás és iránymutatás.

Az üzleti terv funkciója szerintem akkor jó, ha a menedzsment cégirányítási eszközként


alkalmazza a tervet, mert a funkciók minél komplexebb érvényesülése és összhangja
biztosítja a szervezet eredményesebb működését, amely növeli a pénzszerzési esélyt.

3
A céltudatos irányítás megvalósítása az üzleti tervvel akkor biztosítható, ha a
tervinformációk megfelelnek a következő tartalmi szempontoknak.

A célállapot megadása: Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az üzleti folyamatok állapotára


célként megjelölt tervelőirányzatokat.

A célállapothoz vezető út: Az üzleti tervben szerepelni kell azoknak a közbenső


pontoknak is, amelyek érintésével el lehet jutni a célállapothoz.

Az időbeli ütemezés: Az üzleti tervben meg kell tervezni az üzleti folyamatok változásait
úgy, hogy a végrehajtás időbeli összhangja biztosított legyen.

Az eszközrendszer meghatározása: Az üzleti tervnek tartalmaznia kell mindazokat az


eszközöket, amelyek lehetővé teszik azt, hogy az üzleti folyamatok az
állapotváltozásokon keresztül elérjék a célállapotot.

A cselekvési program és felelősség: Ahhoz, hogy az üzleti folyamatok a megtervezett


célállapot felé haladjanak intézkedéseket kell tenni, a célokhoz rendelt eszközök
szabályozott felhasználására. Az intézkedésekhez egyedileg hozzá kell rendelni a
felelősöket, a szervezeti egységeket és meg kell adni a megvalósítás ütemezését.

A vállalkozás jövőre vonatkozó elhatározása csak akkor érdemli meg valóban a „terv”„
nevet, ha a cégvezetés azt- magára és másokra- kötelezőnek tartja. Ellenkező esetben a
tervnek nevezett „valami” csupán elképzelés, jámbor óhaj, naiv reménykedés, amely az
üzleti életben a sikertelenséghez vezet.

Az üzleti tervnek tehát elvben és alapjában kötelezőnek kell lenni!

A dolgozatom bevezetőjében arra vállalkoztam, hogy az üzleti terv funkciók oldaláról


közelítve keresem a választ a „Mitől jó az üzleti terv? „ kérdésre. Tettem azt azért, hogy
felhívjam a figyelmet az üzleti terv funkciók meghatározó szerepére, amelyet már a terv
előkészítés során a vállalkozásnak mérlegelnie kell.

Amennyiben a vállalkozás szakszerűen, a jövőbeni céljának megfelelően dönt az üzleti


terv funkciók szerepének érvényesítéséről, akkor jó alapokon indul el az üzleti terv
készítése, amely növeli a jó terv elkészítésének esélyét..

Ahhoz, hogy valóban a folyamat végtermékeként jó terv készüljön, nagyon fontos még a
termékek és szolgáltatások piaci helyzetének piackutatásra alapozott tervezése, az
erőforrások, kockázatok és lehetőségek számbavétele és a pénzügyi pozíció
megtervezése.

A SIKER AZOKÉ AKIK SZAKMAILAG MEGALAPOZOTT


ÜZLETI TERVVEL KÉSZÜLNEK A MÁRA!

You might also like