Egyéni vállakozó - munkaköri leírás

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
régebbi elöl     új hozzászólás

Dödölle1 # 2009.10.20. 14:13

Igen, célszerű minden okmányt magaddal vinni, majd a vezető eldönti, hogy mi az amire szüksége van és mi az aminek számára nincs jelentősége.

Neki azért érdemes az elejétől kezdve részletesen előadnod az ügyet.

Üdv. :)

Dödölle1 # 2009.10.20. 13:02

Amennyiben a hatáskörünkben eljárva olyan szerződéseket találunk, amelyek felvetik a színlelt szerzősés gyanúját, úgy azt a Ket. alapján (szignalizáció) a régió igazgatójának küldjük meg további intézkedés céljából.

Mindenképpen Osztályvezetőt, de hogy pontosan hogy hívják azt az osztályt, amelyik náluk ezzel foglalkozik sajnos nem tudom.

Üdv. :)

Dödölle1 # 2009.10.20. 12:26
  • Azért az általad elmondottakban van némi ellentmondás. Azt írod, hogy a KFT-jén keresztül csinálja. Ez tehát a feladat kiszervezése is lehet.
  • Bárki, bármelyik közigazgatási hivatalba nyugodtan bemehet tanácsot, segítséget kérni.

(A közigazgatás már nem elsősorban hatósági tevékenység, hanem szolgáltatás, bár ez a szemlélet még nem mindenhol és mindenkiben alakult ki...)

  • Úgy gondolom, hogyha sikerül az az illetékes, felelős vezetőt megtalálnod Ő az eredeti okmány (szerződés) áttanulmányozása után állást tud foglalni abban, hogy egy esetleges hivatalos eljárás során minek minősítenék...

Közigazgatási kérdésekben némileg otthon vagyok, de a bírósági eljárással kapcsolatos kérdéseidre nem tudok érdemben válaszolni.

Üdv. :)

Dödölle1 # 2009.10.20. 09:56

Nem feltétlenül.

A közölt adatok alapján -álláspontom szerint-, ez inkább tűnik eredmény, semmint gondossági kötelemnek, azaz a gépek folyamatos javításai, az esetleges hibák felmerülésével kapcsolatos munkák elvégzésére célszerűbb (jogszerűbb) lett volna vállalkozási szerződést kötni. (A megbízási szerződéshez köthető ügyellátás fogalmaba semmiképpen nem illik.)

Az általad leírtak szerintem nem tartalmazzák a munkajogviszony ismérveit.

Ha jól értem az egyik fél (megbízott, szerintem vállalkozó) vállalja, hogy "X" Kft. gépeit szükség esetén javítja, karbantartja. Akkor jön, amikor a Kft. képviselője azt kéri, saját eszközeivel megjavítja, majd ha kész hazamegy. (Kérdés van-e vállalkozói igazolványa+szakértelme)

Amennyiben a szerződés tartalma ez, úgy az semmiképpen nem munkajogviszony.

Munkajogviszony és színlelt akkor, ha az egyik fél (megbízott) naponta bejár dolgozni, kötött a munkaideje, a munkahelyére úgy érkezik, illetve onnan úgy távozik el, mintha munkavállaló lenne, a javítást a megbízó eszközeivel végzi, a megbízási szerződés tartalma megegyezik egy munkaköri leírással, ha egyértelmű az utasítási, alá-fölérendeltségi viszony......

Példa. Nálunk régebben az írógépek és asztali szalagos számológépek karbantartására a hivatal szerződést kötött egy vállalkozóval, aki vállalta, hogy amikor valamelyik irodaeszköz meghibásodik kiszólunk és ő 24 órán belül jön, megjavítja. Ezért átalány díjazásban részesült, azaz ha adott hónapban egy meghibásodás sem volt ugyanúgy megkapta a szerződésben szereplő díjat, mint akkor, ha havonta 20 meghibásodás volt.

Ezen túlmenően érdemi választ adni, a szerződést minősíteni csak annak alapos áttanulmányozása után lehetne azzal, hogy a közigazgatási szervek közül legjobb tudomásom szerint jelenleg arra az APEH és az OMMF van felhatalmazva, azaz nekem, bárkinek lehet az üggyel kapcsolatban magán véleménye, álláspontja, de a döntés joga náluk van.

Üdv. :)

Dödölle1 # 2009.10.20. 06:20

Úgy, hogy beazonosíthatatlan legyen.

Dödölle1 # 2009.10.19. 10:02

Az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásával sztem igen.

Veci # 2009.10.17. 08:14

Kedves nandy!
Egyéni vállalkozó esetében szerintem is kell a szakirányú végzettség. Köszönöm a válaszod
Üdvözöllek Veci

Üdvözlettel Veci

Dödölle1 # 2009.10.16. 11:39

Részlet a PTK-ból és annak magyarázatából:

Kiemelném, hogy ÜGYELLÁTÁSRÓL van szó.

A klasszikus fizikai munka nem biztos, hogy beletartozik az "ügy" fogalmába.

  1. A megbízás
  2. § (1) Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni.

(2) A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni.
(3) Ha a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerűségek szükségesek,
A megbízás természete

Az (1) bekezdés úgy fogalmaz, hogy a megbízás alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A törvény miniszteri indokolásában is kifejtetteknek megfelelően az ügy ellátása nem szűkíthető a fogalommeghatározásból következő képviseleti megbízásra, hanem tág tartalommal értelmezendő és ezért a legkülönfélébb tevékenységekre vonatkozhat. A megbízási szerződés tipikus szolgáltatása tehát a más érdekében történő bármely tevékenység kifejtése.
Hasonló elemet - más érdekében végzett tevékenységet - tartalmaz a vállalkozási és a munkaszerződés is, ezért célszerű a megbízás azon sajátosságait kiemelni, amely ezektől a szerződésektől megkülönbözteti.

A megbízás és a vállalkozás közötti alapvető különbség, hogy míg a vállalkozási szerződés keretében a vállalkozó egy meghatározott eredmény elérése érdekében elvégzendő tevékenységre vállalkozik - vagyis fő kötelessége az eredmény elérése -, addig a megbízás esetében a megbízott feladata, hogy a rábízott tevékenységet megfelelő gondossággal és a megbízó érdekének megfelelően végezze, így a megbízás teljesül abban az esetben is, ha a megbízott nem éri el a megbízó által kívánt eredményt. Ennek megfelelően tehát a megbízás úgynevezett gondossági kötelem, a vállalkozás pedig úgynevezett eredménykötelem.

A megbízás és a munkaszerződés elkülönítése gyakorlati szempontból is igen fontos, tekintettel arra, hogy a munkaügyi és az adózási jogszabályok komoly szankciókat helyeznek kilátásba azokra az esetekre, ha egy munkaviszonyt a felek - elsősorban a munkáltató - megbízási szerződéssel leplez, annak érdekében, hogy a munkaviszonnyal járó többletterhektől szabaduljon. A megbízás és a munkaszerződés közötti különbség alapvetően a felek egymás közötti viszonyában rejlik. A munkaviszonyt a megbízástól megkülönböztető elemek tehát a következők: a munkavállaló kötelezettsége, hogy a munkát adott helyen, adott időben, rendszeresen végezze, valamint a munkáltató és a munkavállaló közötti alá-fölérendeltségi, függő viszony. Elsősorban a munkaviszonyra jellemző továbbá a személyes munkavégzési kötelezettség, a munkáltató kiterjedt utasítási és ellenőrzési joga. Eltérő továbbá munkaviszony és megbízási jogviszony esetén az elvégzett munka díjazása: munkaviszony esetén a munkavállaló rendszeres munkabérben részesül, míg megbízási jogviszony esetén a díjazás a teljesítéshez vagy részteljesítéshez kötődik.
A megbízás teljesítése

A (2) bekezdés értelmében a megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. Ez azt is jelenti, hogy a megbízási jogviszony a megbízó érdekét szolgálja, így a megbízottnak nem csak a megbízás teljesítésekor, hanem a megbízással kapcsolatos minden egyéb esetben is a megbízó érdekét szem előtt tartva kell eljárnia, továbbá a felek jogainak és kötelezettségeinek megítélése is ezen az elvi alapon nyugszik.
A megbízás alakszerűsége
A (3) bekezdés szerint a megbízási szerződés megkötése nincs alakszerűséghez kötve, vagyis a felek azt megköthetik írásban, szóban vagy akár ráutaló magatartással [lásd Ptk. 216. §]. Más a helyzet azonban, ha a megbízás teljesítése körében megkötendő szerződést jogszabály alakszerűséghez köti. Ilyen esetekben a megbízási szerződést ugyanolyan alakban kell megkötni, mint az az alapján megkötendő szerződést.

A felek jogai és kötelezettségei
475. § (1) A megbízott személyesen köteles eljárni; igénybe veheti azonban más személy közreműködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha ez a megbízás jellegével együtt jár. A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el.
(2) A megbízott igénybe veheti más személy közreműködését akkor is, ha ez a megbízónak károsodástól való megóvása érdekében szükséges. Ebben az esetben az igénybe vett személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Dödölle1 # 2009.10.16. 11:24
Dödölle 1 – megbízási jogviszony csak szellemi tevékenység lehet? ----
Az általam ismert szakirodalom szerint valóban elsősorban szellemi tevékenységre irányul, ugyanakkor fontos, hogy a szerződés típusát az elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményeire tekintettel kell megítélni, illetve megállapítani.

Üdv. :)

nandy # 2009.10.16. 10:45

Veci:

Szerintem nem kell hozzá szakképzettség, max. akkor, ha egyéni vállakozóról van szó (mert ott szokta kérni az Okmányiroda).

Veci # 2009.10.16. 10:24

Kedves fórumozó társak!
A következő témában szeretnék tanácsot kérni, másik topicba is beírtam, hátha többféle segítséget kapok: Használruha-cikk boltot szeretne nyitni egy ismerősöm. Milyen szakmai végzettség kell hozzá? Valamilyen gazdasági szakközépben végzett, ezzel nyitható-e bolt? Szerintem kell hozzá legalább kereskedelmi végzettség, bolti eladó vagy boltvezetői képesítés, vagy neki vagy legalább egy alkalmazottjának. Jól tudhatom-e?
Köszönöm a választ Veci

Üdvözlettel Veci

Dödölle1 # 2009.10.16. 10:22

Ezen túlmenően a szerződés típusát az elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményeire tekintettel kell megítélni, illetve megállapítani.

A szerződés típusának vizsgálatakor figyelemmel kell lenni különösen:

A felek szerződéskötéskori tárgyalásaira, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozataira, a tényleges munkavégzés jellegére, az Mt. 102-104. szakaszaiban foglaltakra,

valamint az art. (az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv) 1.§. (7)-re, amely jogszabályi hely szerint a szerződést, ügyletet és más cselekményt a valódi tartalmuk szerint kell minősíteni.

Lásd még az Mt. 75/A §-t.

"75/A. § (1) A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására.
(2) A szerződés típusát elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményére - így különösen a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásaira, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozataira, a tényleges munkavégzés jellegére, a 102-104. §-okban meghatározott jogokra és kötelezettségekre - tekintettel kell megítélni, illetve megállapítani."

Dödölle1 # 2009.10.16. 10:03

A három legálltalánosabb jogviszony a munkajogviszony, vállalkozói jogviszony és a megbízási jogviszony.

Elhatárolásuknál -a teljesség igénye nélkül- több szempontot kell figyelembe venni.

Megbízási jogviszony jellemzője többek között: ügyellátásra jön létre, szellemi tevékenységet takar, gondossági kötelem jellemzi stb.

Vállalkozói jogviszony jellemzői többek között: Vállalkozói igazolvány bírtokában, saját munkaeszközzel történik a munkavégzés, fizikai munka elvégzésére irányul, eredménykötelem, nyereségérdekeltség, erősen korlátozott utasítási jog stb. jellemzi.

Munkajogviszony jellemzői: alá-fölérendeltség, (munkáltató) utasítási, ellenőrzési joga, a munkavégzés -főszabály szerint- a munkáltató székhelyén, telephelyén, a munkáltató eszközeivel történik....

továbbá az Mt. szerint:

A munkavégzés szabályai

102. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni.

(2) A munkáltató köteles - az erre vonatkozó szabályok megtartásával - az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.

(3) A munkáltató köteles

  1. a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;
  2. a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni;
  3. a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.

(4) A munkáltató köteles a munkavállaló számára a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően munkabért fizetni.

103. § (1) A munkavállaló köteles

  1. az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni;
  2. munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni;
  3. munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő;
  4. munkáját személyesen ellátni.(2) A munkavállaló köteles a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat elvégezni.

(3) A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot - a Ptk. 81. §-ában foglaltak figyelembevételével -, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.
(4) A munkavállaló - munkabérének és költségeinek megtérítése mellett - köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes.
104. § (1) A munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni.
(2) Nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Utóbbi esetben az utasítás teljesítését azonban nem tagadhatja meg.
(3) A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
(4) Az utasítás jogszerű megtagadása nem menti fel a munkavállalót az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon, és a jogszerű utasításokat teljesítse.
(5) Ha a munkavállaló az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkát, a kieső időre távolléti díjra jogosult.

------------
Ha tehát munkaköri leírást kaptál és ezen túlmenően a munkád többnyire a munkajogviszony ismérveinek felel meg az felveti/felvetheti a színlelt szerződés gyanúját, aminek a minősítésére az állami adóhatóság (APEH) és az OMMF regionális igazgatóságai vannak felhatalmazva (hatáskörrel felruházva).

Üdv. :)

panel # 2009.10.16. 09:10

egy zrt., aki ilyen módon - vállalkozóival - foglalkoztat.

nandy # 2009.10.16. 08:26

Egyáltalán nem. Munkaköri leírást a munkavállaló szokott kapni.

Veci # 2009.10.16. 08:26

Kitől kaptad?

Üdvözlettel Veci

panel # 2009.10.16. 08:16

Sziasztok!

Egyéni vállalkozóként kaptam egy munkaköri leírást. Életszerű/jogszerű ez?