Meglepően szerény a 14 km/órás határérték, hiszen ennél gyakorlatilag minden roller gyorsabb.

Korunk embere általában fejcsóválva tekint a motorháztető alá, pedig a részegységek fel- és megismerése nem ördöngösség. Lássuk, mi minden rejlik egy 2004-es Jaguar X-Type 2.0 D orrában! Előző írásainkban a tudatos vezetésről, az autó egészének működéséről és az erőforrásról volt szó. Most pedig arról írunk, vajon milyen részegységek szükségesek ahhoz, hogy a jármű működhessen. A kétezres évek végén a Jaguar illetékesei felismerték, hogy egy nagyobb példányszámban eladható, olcsóbb modellre is szükség van a palettán, ezért piacra dobták az X-Type modellt, melynek műszaki alapjait a Ford Mondeo adta. Sikerét borítékolni lehetett, hiszen a tekintélyt parancsoló megjelenéshez és a magas presztízsértékhez kedvező ár, illetve fenntartási költség társult. Ennek egyik záloga a Fordtól átvett kétliteres, 130 lóerős, turbódízel erőforrás volt, ezt nézzük most meg egy kicsit közelebbről. Hűtőradiátor Mint ismertes, a hűtőrendszerben nem víz van, hanem hűtőfolyadék, ami nem csak fagypontját illetően tér el az éltető nedűtől, hanem viszkozitásból fakadóan a vízpumpa (helyesen hűtőfolyadék-szivattyú) kenéséről is gondoskodik. Ideig-óráig pótolhatjuk vízzel a veszteséget, de hosszabb távon a rendszer rozsdásodását és a pumpa meghibásodását vonja maga után. A radiátort soha ne mossuk közelről, nagy nyomással, mert a lamellák eldeformálódhatnak, és ettől jelentősen romlik a hűtés hatásfoka, sőt ki is lyukadhat a szerkezet Fontos, hogy óvjuk a radiátort a külső behatásoktól is, s persze ne tapogassuk, mert menet közben igencsak felforrósodik. A blokkolásgátló vezérlőegysége Ez a kis fémház rejti az ABS vezérlését. Azért fut ki négy cső belőle, mert a rendszer egymástól függetlenül képes szabályozni az egyes kerekekre jutó fékerőt. A belsejében egyszerű szelepek vannak, amelyek elzárják a – fékpedál felől toluló – fékfolyadék útját, ha a pilóta túl nagy erővel lép rá a fékpedálra. Érdekesség, hogy a gyárakban, összeszerelő-üzemekben csak nagyon ritkán jelölnek bármit is filctollal, a bontókban viszont ez a bevett szokás. Ha a ilyen jelölést látunk, szinte biztosak lehetünk benne, hogy ez az alkatrész cserélve lett. Motortartóbak Egykoron a motorblokkot szimplán hozzácsavarozták a karosszériához, illetve az alvázhoz, de a rezgések túlságosan zavaróak voltak, így idővel áttértek a gumiba ágyazott bakokra. További fejlesztésként az olajjal vagy hidraulikafolyadékkal töltött bakok jutottak szerephez, melyek szinte teljesen elszeparálják a hajtóművet a kocsitesttől. Ilyet alkalmaztak a Ford/Jaguar mérnökei is, még csendesebbé, kifinomultabbá varázsolva az utasteret. Ez a bak arra is lehetőséget ad, hogy kitérjünk az alkatrészszámokra. Ha a képről is leolvasható számot beütik a keresőbe, máris ezernyi találat mutatja, mire való az adott részegység. A kormányrásegítő folyadéktartálya A szervokormány működését sem nehéz átlátni: adott egy folyadékszivattyú, amit a motor szíjjal hajt, ez passzírozza erősen a hidraulikafolyadékot, ami segíti a kormány elfordítását. Nos, ezt a folyadékot tölthetjük be ezen a nyíláson át a rendszerbe, illetve magába a tartályba. Ha kevés benne a folyadék, feltétlenül töltsék fel a tartályt, majd keressék fel valamelyik szervizállomásunkat, mert valahol valószínűleg ereszt a rendszer. Ha a kormány tekerése közben sípoló/búgó hangot hallani, az általában kevés folyadékra utal, a hangjelenséget a terheletlenül forgó szivattyúlapátok adják A hidraulikus megoldás helyett egyre több gyártó alkalmaz elektromos rásegítést. Ezeknél nem olajnyomás segíti a volán mozgatását, hanem villanymotor. Torony A karosszéria és a lengéscsillapítók találkozási pontját híjuk ún. toronynak, tulajdonképpen itt nehezedik rá a kocsi súlya a futóműre. Ennek megfelelően óriási terhelésnek van kitéve, ezért is alkalmaznak – a hatékony karosszériatervezési eljárások mellett – mindenféle merevítőket. Van, ahol a két tornyot kötik össze egymással, máshol egyszerűen a kocsitest valamelyik pontjához rögzítik őket. Ez esetben az utóbbiról van szó, a fekete lemez merevítési célokat szolgál. Mivel a tornyok pont a kerék felett vannak, ide jut a felverődő víz és kövek jelentős része, ami fokozott rozsdásodást okozhat. Idősebb autóknál nem árt ellenőriztetni, esetleg felületkezelni ezt a részt. Turbófeltöltő Az üzemanyag-szivattyú tulajdonképpen bármekkora mennyiség befecskendezésére képes, a fejtörést inkább az okozza, miként jutassuk be az égéshez szükséges rengeteg oxigént. Szívómotoroknál a dugattyú lemozdulása során kialakuló nyomáskülönbség miatt tolul be a levegő, míg a turbós erőforrásoknál a kiáramló kipufogógáz meghajt egy lapátkereket, amihez egy másik, elkülönített térben forgó lapátkerék kapcsolódik. Ha erőteljes gyorsításnál halk fütyölést hall, ne essen pánikba, ez a turbóknál normális jelenség! Az erőforrás leállítása után óvatosan nyissa fel a motorháztetőt, nehogy megégesse a kezét valamelyik felforrósodott fém alkatrész! Ez utóbbi szívja be, illetve fújja a motorba a levegőt, több üzemanyag elégetésére adva lehetőséget. A fékfolyadék tartálya Ha a fékpedálra lépünk, hidraulikafolyadékot nyomunk neki a féktárcsa mellé helyezett (fékmunka)henger hátfalának. Ez a henger nekinyomja a közbeiktatott fékbetétet a forgó tárcsának, ami a súrlódás miatt lassulni kezd. A fékfolyadékot ezen a tartályon keresztül tölthetjük be a rendszerbe, a tégely oldalán húzódó csík mutatja a maximális töltöttségi szintet. Ahogy a betétek kopnak, a munkahenger elmozdulásának kiindulópontja egyre távolabb kerül az alapállástól, így a folyadék szintje is süllyed. Ha azt tapasztalja, hogy a szint túl gyorsan esik, vagy túl sokat fékez, vagy valahol szivárog a fékfolyadék. Befecskendezőfejek Négyhengeres motorról lévén szó, négy (fém) üzemanyagcsövet láthatunk, ezeken át jut a gázolaj az égéstérbe. Hogy a befecskendezés a megfelelő időpontban történjen, a cső és az égéstér közé elektromágneses szelepet iktattak, ez akkor nyit, amikor a szőtt, fekete hővédő burkolatban futó kábeleken érkezik az elektromos jel. A gumicsövek hivatalos neve résolajcső, feladatuk, hogy a befecskendezés során keletkező üzemanyag-felesleget visszavezessék az üzemanyagtartályba. A befecskendező kényes az üzemanyagra, emiatt is nagyon fontos, hogy a gázolajszűrő jó állapotban legyen. A motorházető alatt rejlő alkatrészek közül – a motoron, váltón és turbón túl – a befecskendező az egyik legdrágább Beöntésnél vigyázzunk, ne menjen mellé a kenőanyag, mert ráéghet a blokkra vagy tüzet okozhat. Levegőmennyiség-mérő Ezt az alkatrészt szinte mindenki ismeri, a modern autók többségénél ugyanis viszonylag gyakran adja meg magát. Ebben nyilván a tervezett avulásnak is van szerepe, de vélhetően többet nyom a latba, hogy ez a szonda a szívócsőben dolgozik, s a porral, kosszal teli városi levegő gyorsan eltömíti. Bár sokan légtömegmérőként ismerik, valódi feladata, hogy a beáramló levegő térfogatát számolja ki, ezt veti össze a motorvezérlő-elektronika a környezeti hőmérsékletet és a levegőnyomást mérő szenzor adataival. A kapott érték alapján az injektor kikalkulálja a beáramló oxigénmolekulák számát, és pontosan annyi üzemanyag-molekulát juttat be, amennyi a hatékony égéshez kell. A meghibásodott alkatrészt nem mindig kell cserélni, néha elég a tisztítás. Biztosítótábla Biztosíték nincs, csak elektromos biztosító – tanítják az iskolákban, de köznyelv nehezen idomul, ezért ismerik oly’ sokan biztosítéktáblaként ezt az alkatrészhalmazt. Jelentősége különösen nagy, hiszen a behelyezett biztosítók megakadályozzák, hogy rövidzárlat esetén tűz alakuljon ki. A biztosítók terhelhetőségét amperben adják meg a gyártók, ehhez kell igazodnia a mindenkori felhasználóknak is. Ha a megadottnál kisebb amperértékűt teszünk be, állandóan kiolvad majd a biztosítószál, ha viszont nagyobbat, akkor nem a biztosító olvad majd meg, hanem a zárlatos fogyasztó és/vagy a kábelezés. A nagyobb, többségében négyzet alakú egységek az ún. relék, amik tulajdonképpen elektromágnessel mozgatott „villanykapcsolók”. Azért van rájuk szükség, mert a nagy áramszükségletű fogyasztók vastag vezetékeit nem lehet bekötni a műszerfalba, pláne nem lehet hatalmas kapcsolókat használni. Ehelyett betesznek egy kis kapcsolót az utastérbe, ami a nagy kapcsolót mozgató elektromágnesnek küld áramot. A Mit rejt a motorháztető? (Tudatos közlekedés – 4. rész) bejegyzés először Autósélet Magazin-én jelent meg.

Megannyi cikkben meséltünk már róla, miért elengedhetetlen, hogy bármennyire is jól néz ki a kiválasztott motor, semmiképp ne hagyd ki a vásárlás előtti átvizsgálást. A Amit nem szívesen hallasz egy szervizben: „sajnáljuk, rossz hírünk van…” bejegyzés először a Hegylakók jelent meg. Hegylakók - Hegylakók Motoros Magazin – Motorbemutatók és -tesztek, baleset-megelőzési tippek, túrabeszámolók és friss hírek a motorozás világából.

A negyedik Honda Adventure Roads az agadiri Atlantic kikötőből rajtol május 10-én. A 11 országból összesereglő 30 szerencsés pilóta páratlan élményekre számíthat, ugyanis a 9 napos, Nadorig vezető túra útvonala Marokkó legszebb tájain, tengerparttól tengerpartig kanyarog.

Az új Twin exoskeleton segítségével azok is képesek állni, felállni, leülni és járni, akiknek valamilyen sérülés vagy betegség folytán nem, vagy csak korlátozottan működnek alsó végtagjaik.