A díjlovaglás a lovassport igen magas követelményű válfaja. Itt a ló idomítottsága és engedelmessége a fő szempont. Egyéni sport, a pályán egyszerre csak egy sportoló hajtja végre a verseny kategóriájának megfelelő szabályok szerint, előirt feladatokat. A pálya négyszög, amelynek egyes pontjain az ábécé betűi vannak elhelyezve, amely jelzés arra szolgál, hogy a versenyfeladatok kiinduló- illetve végpontjai legyenek. A versenyt bírói testület vezeti, felügyeli és pontozza. Hibapontok nincsenek, a programban előirt feladatok végrehajtását 1-től 10-ig növekvő pontokkal értékelik. A pontok összesítése után alakul ki a végleges pontszám és a versenyzők sorrendje. A díjlovagló versenyeken kötelező a díjlovagló számoknak megfelelő felszerelés és ruházat valamint lovas lóval való magatartása és bánásmódja.
Military
A military igen összetett sport, jelentős tapasztalatot és tudást igényel. A military háromnapos verseny, összetett követelményű sportág. Előlovaglásból,díjlovagló gyakorlatok sorozatából áll, a verseny kategóriájától függően alacsonyabb vagy magasabb szinten.
Tulajdonképpen a ló idomítottságának vizsgája, amely egy 20 x 60-as díjlovagló négyszögben történik. Az eredményességet pontozással méri a versenybíróság. A verseny második napján tereplovaglás a program. A terepszakasz hossza 15-30 km-es lehet, ahol nemzetközi szabályok szerint előírt kötelező minimális iram van. A terepversenynek négy szakasza van: A, B, C, D. Az A és a C szakasz ügető szakasz. A B szakasz akadályverseny. Ennek a hossza általában 2 km-től 4 km-ig terjedhet. Az akadályokat oly módon kell elhelyezni, hogy legyen benne dönthető és rögzített ugrás. A dönthető ugrások nem lehetnek 1, 30 m-1, 40 m-nél magasabbak, a rögzítettek pedig maximum 80-90 cm magasak. A terepverseny utolsó, D szakasza a terep-akadályverseny, a cross. Ennek hossza 5000-tól 9000 méter lehet. Itt az akadályokat általában 4 kilométerenként állítják fel, magasságuk 110-120 cm. Az összetett verseny harmadik napján kerül sor a parcours-ra, amely egy kisebb követelményű díjugrató verseny, 10-14 120-130 cm-es ugrással, a pálya hossza 500-800 m lehet. Ezen a napon a ló ugróképességből, idomítottságból, lovagolhatóságból „vizsgázik”.
Távlovaglás
A távlovaglás különösen Ausztráliában és az Egyesült Államokban népszerű. Az USA- ban több mint 500 távlovaglást rendeznek évente, amelyek közül a Tevis Cup és a Green Mountain Ride a legismertebbek. Ausztráliában hasonló nevezetességnek számít a Quilty Cup, míg az Angliában a 121 km-es Golden Horse Shoe Ride versenyt rendezik meg az Exmoor Nemzeti Park területén. Alapkövetelmény a ló és a lovas jó erőnléte, amit a távlovaglás során rendszeresen végzett állatorvosi vizsgálattal ellenőriznek.
Lovastorna
A lovastorna vagy voltizsálás a ló hátán végrehajtott tornagyakorlatokat és a gyakorlatokhoz tartozó fel- és leugrásokat jelenti. A voltizsálás nagy múltra tekint vissza. Kezdetben katonák ügyességének, erőnlétének a fokozására szolgált. Napóleon például kifejezetten kis növésű gyalogos katonákból külön csapatokat képzett ki, melyek vezérszóra felugrottak a huszárok mögé a ló hátára, így sokkal gyorsabban juthattak oda, ahol erősítésre volt szükség.
Ma már nagyobb népszerűségnek örvend, mint gyermek és ifjúsági lovassport. A gyakorlatokat háromütemű középgyors vágtában haladó ló hátán, egyesével vagy csoportosan mutatják be. A felkészítés folyamán a voltizsálók valamennyi jármódban megtanulják a gyakorlatokat.
Versenyeken a ló csak vágtában haladhat. A feladatok a ló hátán, fel- és leugrásoknál közvetlenül a ló teste mellett történik. Az ajánlott legalacsonyabb életkor 6 év. A gyereknek ugyanis elég magasnak kell lennie ahhoz, hogy fel tudjon ugorni a lóra. A voltizsáló csoport 10-14 tagból áll. A fiatalok 16 éves korukig versenyezhetnek csoportosan, 16 év felett csak egyéni gyakorlatokat mutathatnak be. A versenycsapatok 8 főből és egy tartalékból állnak. A gyakorló pálya átmérője legalább 18-20 m legyen, így a körön kívül is elegendő hely van a biztonságos közlekedésre. A nem túl tömött, rugalmas talajú pálya alkalmas erre a feladatra. A voltizsálás alapgyakorlatokból és a versenyeken bemutatásra kerülő kötelező és szabadon választott gyakorlatokból áll. Az alapgyakorlatok: a lóhoz futás, együttfutás a lóval a felugrás előtt, felugrás a lóra, voltizsülés, lecsúszás vagy leugrás a lóról. Ezeknek a gyakorlatoknak a kifogástalan végrehajtása után jönnek a következő gyakorlatok: alpülés, zászló, malom, olló, felállás, leugrás. A verseny során ezeket az elemeket önállóan, egyedül valamennyi versenyzőnek be kell mutatnia. Ezután kerül sor a szabadon választott gyakorlatok bemutatására.
Fogathajtás