Amilyen fogékonyak, sőt lelkesek a japán fogyasztók, ha valamilyen elektronikus újdonság kerül a kezükbe, annyira konzervatívak a készpénzkímélő bankkártyás fizetések megítélésében. Miközben - 2003-as kimutatások szerint - a britek, a franciák vagy az amerikaiak fejenként és évente 2 ezer dollárnál is többet vásároltak kártyával, az óvatos japánok ezernél is kevesebbet. Talán ez az ellentmondás sarkallta a távol-keleti szigetország mobilszolgáltatóit; mindenesetre tény, hogy eddig ők jutottak a legmesszebbre a mobiltelefonos fizetési technikák elterjesztésében.
Az első számú japán mobilszolgáltató, a DoCoMo tavaly nyáron kezdte el árulni a FeliCa márkanevű telefonokat. Ezek úgy működnek, mint valami elektronikus pénztárca. Fizetéskor a tulajdonosnak nincs más dolga, mint hogy bepötyögje titkos kódszámát (néhány típus még az ujjlenyomatát is ellenőrzi), majd elhúzza kézibeszélőjét egy leolvasókészülék előtt, s máris kiegyenlítette a vásárolt áru értékét. A rendszer lelke a készülékben rejtőző, a Sony által kifejlesztett parányi integrált áramkör, s a japán óriáscégé a FeliCa márkanév is. Ez a csip a telefon bukszája: a FeliCa a DoCoMo hálózatát használva, elektronikus úton tölti fel pénzzel a telefont, fizetéskor pedig ugyanígy terheli meg a tulajdonos bankszámláját.
A telefonpénztárca gyorsan népszerűvé lett a japánok körében: a DoCoMo 50 millió mobil-előfizetője között már több mint 4 millió FeliCa-tulajdonost tartanak nyilván. Az elfogadóhelyek száma is rohamtempóban nő: árukiadó automatáktól vendéglőkön és gyógyszertárakon át könyvesboltokig vagy 20 ezer vásárlóhelyen fogadják el a mobilos fizetést. Idén ősszel színre lépett a második legnagyobb japán mobilszolgáltató, a KDDI is, ugyancsak a Sony-féle FeliCa rendszerrel.
Ma azonban a telefonos pénztárca csak kisebb értékű vásárlásokra használható, az Edy nevű fizetési rendszer tranzakcióinak átlagértéke alig haladja meg a 600 jent, vagyis durván az 1100 forintot. Ám a DoCoMo már javában ügyködik azon, hogy a hitelkártya-kibocsátókat is bevonja a mobilos fizetésbe. Tőkerészesedést szerzett Japán harmadik legnagyobb bankja, a Sumitomo Mitsui Banking Corporation hitelkártyarészlegében, amely a szigetország második legnagyobb hitelkártya-kibocsátója. Folynak már a tárgyalások az ország vezető kártyacégével, a Japan Credit Bureau-val is, miközben a DoCoMo megkezdte a FeliCa-kompatibilis adatleolvasók telepítését a kereskedelmi elfogadóhelyeken. Az 1991-es alapítása óta a világ (a brit Vodafone után) második legnagyobb mobilszolgáltatójává fejlődött DoCoMo a FeliCa és a plasztikkártya kombinációjával újabb busás üzletre akarja rávenni a japánokat, egyúttal meg akarja őrizni lépéselőnyét versenytársaival szemben.
Európaiak mindenesetre nemigen fenyegetik világelsőségét: az öreg kontinens mobilszolgáltatói nem igazán törik magukat a mobilos fizetés meghonosításáért. Eddig próbálkozásaik - a német-osztrák Paybox, majd az Orange, a T-Mobile, a Vodafone és a spanyol Telefónica Móviles vállalkozása, a Simpay - kudarcba fulladtak. Mint az 1999-ben alapított Paybox vezetője, Mathias Entenman a BBC-nek nyilatkozva elmondta: 750 ezer előfizetőt gyűjtöttek, de ez nem volt elég ahhoz, hogy rendszerük univerzális mobilos fizetőeszközzé váljon.
A sikertelenség okai azonban mélyebben rejlenek. Túl azon, hogy a gazdagabb európai országokban már széles körben elterjedt a hitelkártya, a londoni The Economist hetilap szerint a mobilos fizetés karrierjét az is akadályozza, hogy az európai távközlési ipar vertikálisan távolról sem annyira integrált, mint a japán. A DoCoMo a készülék- és a hálózatüzlet minden elemét a markában tartja, míg Európában a szolgáltatók általános iparági szabványok alapján építgetik ki technológiájukat. Ezért az új szolgáltatások bevezetéséhez széles körű ipari kapcsolatokat kell kialakítani, így évekig is eltart, amíg az új technikákat alkalmazni lehet telefonokban és a hálózatokban.
Mások az európai és japán üzleti modell közötti különbségekre hívják fel a figyelmet. A vén kontinensen a mobiltelefon-társaságok fölözik le a haszon oroszlánrészét, nem pedig a tartalomszolgáltatók. A DoCoMo mobilinternetes szolgáltatása azért is lehet sikeres, mert hagyja, hogy a tartalomszolgáltatók is részesedjenek a bevételekből: a telefontársaság átlagosan 9 százalékot tart meg magának az európai operátorok 50-60 százalékával szemben. A nagy globális tartalomszolgáltatók mindenesetre Japánban már belekóstoltak a mobilos lehetőségekbe, és a következő években dől el, rá tudják-e kényszeríteni a japán modellt az európai telefontársaságokra.
HEIMER GYÖRGY
