Felmondási védelem: felmondás terhesség alatt, GYES után

Felmondási védelem: felmondás terhesség alatt, gyes után

Mikor megjelenik az Őbabasága jelenlétét egyértelműen igazoló tesztcsík, vele együtt özönlenek a kérdések a jövőnkről, benne a munkánkról is. Tegyük hát tisztába, mire is vonatkozik a szomszédasszony magabiztos kijelentése, miszerint „terhes nőt kitenni aztán nem lehet”.

Felmondási védelem: hol van, hol nincs

Rendes felmondással nem lehet a terhesség és a gyermekápolás alatt megszüntetni a munkaviszonyt, ez vonatkozik a „mezei létszámcsökkentésekre”, a „gyomrozós-kicsinálós” felmondásokra, a „csak-azért-is-kiteszlek” esetekre, még akkor sem, ha a munkáltató megfelelően megindokolja, formailag betartja a Munka törvénykönyve által előírtakat.

Viszont rendkívüli felmondással élhet a munkáltató, vagyis, ha a dolgozó munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségének nem tett eleget, vagy súlyos gondatlansággal járt el és mindez a további foglalkoztatást, együttműködést lehetetlenné teszi. Miről van itt most szó? Kétségtelenül olyan cselekményekről, amelyek következtében akár jogilag, akár etikailag, akár a cég vállalati kultúráját nézve, akár a normális társadalmi együttélés szabályait alapul véve, a munkavállaló további foglalkoztatása az adott közegben nem lehetséges.

Amennyiben a munkaszerződésünkben határozott idejű munkaviszony szerepel, és a szerződésben rögzítetteknek megfelelően lejár a munkaviszonyunk, nem érdemes sem a munkaügyi bíróságnál, semmilyen más illetékes hatóságnál beadványokat előterjesztetnünk, mivel a foglalkoztatás megszűnése teljes mértékben jogszerű volt. Semmi nem kötelezi ugyanis a munkáltatót arra, hogy akár gazdasági érdekeivel ellentétesen, akár a lejárt időtartamú szerződésnek ellentmondóan, újabb munkaszerződést kössön a kismama munkavállalóval, felebaráti szeretetből és irgalomból. Az adott időszakra megkötött szerződés lejárt, a felek között nem áll fenn a továbbiakban semmilyen jogviszony a jövőre nézve.

A próbaidő alatt a munkáltató egyoldalúan dönthet arról, hogy bárkinek, lett légyen az, hogy a terhes vagy GYES mellett munkát vállaló dolgozó, munkaviszonyát egyoldalúan megszünteti. A próbaidő alatt azonnali hatállyal és minden további indoklás nélkül küldheti el a foglalkoztató a kismamát, függetlenül attól, hogy tudomása volt-e a felmondáskor a munkavállaló terhességéről vagy sem. Hölgyeim, a táppénz sem megoldás, vagyis minden következmény nélkül, jogszerűen mondhat fel a kapitalista, zord munkáltató a próbaidő alatt a táppénzen lévő terheseknek is.

A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén is elveszíti mind a terhes munkavállaló, mind a gyermek ápolása, illetve gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon tartózkodó kismama az állását. Jogutód nélküli megszűnésre kerülhet sor, például a munkáltató felszámolásakor vagy végelszámolásakor. Ilyen esetekben a munkavállalót megilleti az átlagkeresete és a végkielégítés. A munkabér és egyéb bérjellegű kifizetések biztosítása a felszámolás alatt álló cég dolgozói számára a felszámoló feladata. A felszámoló köteles kérni a Bérgarancia Alapból a bértartozások megelőlegezését az érintett munkavállalók számára, így a kismamák számára is.

Felmondás GYES után

Az sem mellékes, hogy a gyermekgondozásról adott pozícióba, a hasonló vagy ugyanazon munkakört betöltők béremelési rátáival korrigált munkabérrel az eredeti munkakörébe visszavett kismama munkavállalónak, a visszatérést követő 30 nap után szintén minden további nélkül felmondhat a munkáltató rendes felmondással is. A Munka Törvénykönyve ugyanis a GYES lejártát követő 30 napig tartja felmondási védelem alatt a kismamákat.

A közös megegyezés keretén belül bármikor megszüntethető a védelem alatt álló munkavállaló jogviszonya, mivel a felek akarat-megegyezésén és közös döntésen alapul. Ezt a gyakorlatban előszeretettel alkalmazzák a kismamákat továbbiakban foglalkoztatni nem kívánó szemfüles munkáltatók, hogy elkerüljenek ezzel minden jövőbeli esetleges jogvitát, mert ugye senki sem szeret bíróságra járni…

Összefoglalva elmondható, hogy a várandósokat és gyermekükkel otthon lévőket védő jogszabályok alapvető célja a népesség számának növelése, a munkavállalók ösztönzése a gyermekvállalásra, a munkáltatók ösztönzése ennek támogatására. Az már egy külön cikket érdemel, hogy ez az elképzelés megvalósul-e a gyakorlatban, elérik-e céljukat vagy éppen ellenkező hatást gyakorolnak az érintettekre. A munkaadókat és a gyermeküket váró vagy nevelő anyákat inkább szembeállítják a jelenleg hatályos jogszabályok.

A gyermeküket váró vagy gondozó anyák felmondási védelme korántsem egyértelmű és minden munkaviszony-megszüntetésre kiterjedő pontja a Munka Törvénykönyvének, a munkáltatók a meglévő kiskapukat, ha akarják, ki tudják használni. A legcélravezetőbb, ha a munkáltató és munkavállaló közösen próbálja meg kitalálni a számukra lehető leghatékonyabb megoldást, akár távmunka alkalmazásával, akár részmunkaidős foglalkoztatással.

fotó: freepik.com
hirdetés

224 EDDIGI KÉRDÉSEK

  1. Kedves Gabi!
    Kérdésem a felmondási védelemmel lenne kapcsolatos. Október 23-ig vagyok gyes-en a kislányommal,mellette dolgozom a régi munkahelyemen. A nyáron kiderült, hogy a nagyobbik gyermekem(aki 4,5 éves) asztmás, ami tartós betegségnek számít, így október 24-től vele leszek gyes-en. Kérdésem ilyen esetben is felmondási védelem alatt állok? Mert én úgy tudom, hogy az csak 3éves korig van, de az Államkincstárnál az ügyintéző azt mondta, hogy addig nem mondhatnak nekem fel, amíg gyes-en vagyok. Válaszodat előre is köszönöm: Ani

  2. Kedves Babafalva!
    A munkáltatómat megvette egy nagyobb vállalat és nemsokára kiderül, hogy mi lesz a pozíciókkal – valószínűleg nem mindenkit vesznek át.
    Mi történik azzal aki terhes?
    Köszönöm,
    Ana

  3. Kedves Babafalva! Segítségüket szeretném kérni, 28 éves anyuka vagyok, jelenleg GYES alatt dolgozom. A vállalat csoportos leépítést tervez, október elsejéig 450 dolgozót küldenek el. Azt szeretném tudni, hogy a csoportos leépítésre is vonatkozik-e a felmondási tilalom? Köszönettel: Kriszta

    • Kedves Kriszta,

      Önt védi az Mt. 90.§-a, amit rendkívüli felmondással (ha van rá nyomós indok) vagy közös megegyezéssel tudnak „kikerülni”. Fentieken kívül, ha a csoportos létszámcsökkentés mögött a vállalat jogutód nélküli megszűnése állna, akkor sem védi Önt semmi.

      Gabi

  4. T.Babafalva!
    Nekem egy olyan problémám lenne, hogy a GYES ideje alatt szeretnék visszamenni dolgozni a munkahelyemre. Most 2 1/2 éves a lányom és a munkahelyemtől azt a választ kaptam, hogy sajnom nem tudnak most munkát biztosítani, várjuk meg, hogy leteljen a 3 év, és akkor meglátjuk, hogy mi lesz.A kérdésem a következő: mondhatja-e a munkáltató azt, hogy a 3 év letelte előtt ne menjek vissza dolgozni, mivel most minden hely be van töltve. Ha valaki tud nekem ebben az ügyben tanácsot adni, azt szívesen venném.Üdv:Andi

    • Kedves Andi,

      Jelentse be írásban a visszatérési szándékát. Kötelesek foglalkoztatni, ha ez nem megoldható, akkor hazaküldve Önt fizetik a teljes állásidőre járó bért. Három éves kora után a babának nincs foglalkoztatási kötelezettség.

      Üdv.,

      Gabi

  5. Kedves Gabriella!

    Jelenleg 9 hetes kismama vagyok és egy magáncégnél (kft-nél) dolgozom. A cég elég nehéz anyagi helyzetbe került és emiatt felvetődött bennem néhány kérdés, amire esetleg tudna válaszolni és másnak is hasznos lenne. A felmondásra és a felszámolásra vonatkozó kérdéseimre az előzőekben választ kaptam, de ezen kívül is érdekelne pár dolog.
    1. Ha fennáll a veszélye annak, hogy a cég csődbe megy, megszűnik, akkor mi a legjobb választás egy kismama számára: kitartani a végsőkig és akkor a felszámolási idő alatt a felszámoló cég gondoskodik a bér kifizetéséről vagy előtte elmenni betegállományba? A biztosítási jogviszony hogy és meddig marad folytonos?
    2. Ha valamilyen okból betegállományba kell mennem és ez idő alatt szűnik meg a munkahelyem, akkor ez milyen következményekkel jár táppénzre, TGYÁSra, GYEDre vonatkozóan?
    3. A felszámolás után a baba megszületéséig milyen lehetőségei vannak egy kismamának, hogy a biztosítási jogviszonya folyamatos maradjon?
    4. A jelenlegi fizetésem mennyiben befolyásolja a TGYÁS, GYED összegét, illetve ha megszűnne a cég, az mennyiben befolyásolná?

    Válaszát előre is köszönöm:

    Molnár Ingrid

    • Kedves Gabriella!
      Csatlakoznék a Kismamához.A problémám hasonló,és én még mellette GYES-en vagyok.Kérem mielőbbi válaszát!
      Köszönettel: Rita

  6. Tisztelt Babafalva!

    Segítségüket szeretném kérni. 2009. szeptemberében kivettem a gyed után felgyűlt szabikat. 2010. október 23-ig kapom a Gyest. Valójában 2009. október 1-jén el is kezdtem dolgozni a szülés előtti munkahelyemen. 2010. március 11-én ultimátumot kaptam a főnökömtől vagy kiállítják a kilépőpapírokat a dolgozó általi felmondással vagy elfogadom a jelenlegi heti 40 órás munkaviszonyom csökkentését heti 20 órára. Az óraszám csökkentéséről született is munkazserződés módosítás. A bér módosítás egyéb formában nem történt meg. A március havi bérem 15-ig teljes bérrel (bruttó 147.000 ft-tal 16-tól ennek a felével lett elszámolva). Ma kérdeztem a főnökömet, hogy miért nem a szerződés szerinti bérrel lettem elszámolva. A válasz az volt. Számára evidens, hogyha az óraszámot csökkenti, akkor órásítja a bért és a munkahelyemen töltött idő (órák) után fizeti ki a béremet. Megigérte, hogy hétfőn az lesz az első dolga, hogy a bérmódosításról is születik egy munkaszerződés módosítás. Tudom, hogy amint lehetősége nyílik a főnökömnek ki fog rúgni.

    1. Mi van ha én ezt nem írom alá?
    2. Sok helyen olvastam, hogy Gyes alatt védelemben áll az anyuka és kirúgni sem egyszerű, de a bérét sem lehet csökkenteni. Ez az Mt-ben hol van leírva? Sajnos nem találtam meg.

    Köszönöm a segítségeket.
    Zsuzsi

    • Kedves Zsuzsi,

      Mt. 84.§ rendelkezik a visszavételről és a korrigált bérről, Mt. 90. § (1) bekezdés d, pont szabályozza felmondási tilalmat.

      Mt. 84.§ úgy érzem a leírtak alapján nem játszik, mert Ön aláírta a feltételezhetően közös megegyezéses munkaidő csökkentést, innentől kezdve csak a számokon lehet vitatkozni, vagyis azon, hogy a munkája milyen számítási módszerrel kerül bérezésre. A leírtak alapján ennyit tudtam segíteni, viszont várom további észrevételeit, hogy minden körülményt feltárhassunk.

      Üdvözlettel,
      Gabi

  7. Köszönöm kedves Gabi a részletes választ. Csak a tisztánlátás kedvéért, ha engem B cég kölcsönöz A cégtől, akkor B cég, akivel nem állok közvetlen munka jogviszonyban, felmondhatja velem a munkakapcsolatot a GYES ideje alatt, viszont A cég aki kölcsön adott engem, köteles fenntartani velem a munkaviszonyt?

    Üdvözlettel,
    Kriszti

    • Kedves Kriszti,

      A határozatlan idejű munkaviszony a kölcsönbeadó (A) és a munkavállaló részéről szüntethető meg. A felmondási védelem alatt a kölcsönbeadó jogellenesen szüntetné meg a jogviszonyt, a kölcsönbevevő (B)pedig nem jogosult erre egyáltalán.

      Üdvözlettel:

      F. Gabi

  8. Kedves Babafalva,

    Utánakerestem annak hogy milyen változtatásokat eszközöltek idén a MT-ben. Ahogy olvastam, sok minden „védelmet”, ami eddig nem vonatkozott a kölcsönzött munkaerőre, a 2010-es változtatásokkal kiterjezstették rájuk is. Ennek ellenére a határozatlan időre szerzödtetett, kölcsönzött kismamákra nem vonatkozik a GYES alatti felmondási védelem? Tehát ha én kismama vagyok és kölcsönzött munkaerő, akkor amíg otthon vagyok a babával, bármikor felmondhat nekem a munkaadó bármilyen következmény nélkül?

    Tisztelettel,
    Kriszti

    • Kedves Kriszti,

      Köszönöm a figyelmeztetését, teljesen igaza van, elkerülte a figyelmem az Alkotmánybíróság döntése.
      Az Alkotmánybíróság (Ab) 2009. június 16-án elfogadott határozatában megállapította, hogy a Munka törvénykönyvének 193/P. § (1) bekezdése „ 86/A. §-96. §-ai” szövegrészéből a 90. §-ra vonatkozó rendelkezés alkotmányellenes, ezért azt a döntés közzétételének napjával megsemmisítette. Az alkotmánybírák 2009. október 31-i hatállyal megsemmisítették a törvény 193/N. § (1) bekezdésének második mondatát is.
      A taláros testület kezdeményezte a Munka törvénykönyve munkaerő-kölcsönzés szabályainak alkotmányossági felülvizsgálatát. A határozat indokolásában rámutatottak arra, hogy a törvényhozó a munkaerő-kölcsönzéssel egy hárompólusú jogviszonyon alapuló új foglalkoztatási forma jogi kereteit kívánta megteremteni, amely a korábbi visszaélések („feketemunka”, kölcsönzött munkavállalókat ér hátrányok) visszaszorítása és kiküszöbölése érdekében számos garanciális elemet tartalmaz. A kölcsönzéses foglalkoztatás a „háromszereplős” konstrukció miatt jelentősen különbözik a „klasszikus” időszakos foglalkoztatási formáktól, az alkalmi munkavégzéstől, a határozott idejű munkaszerződésen alapuló és a részmunka-idős munkavégzéstől is. A munkaerő-kölcsönzés során a munkajogviszony a kölcsönbeadó és a munkavállaló között jön létre.
      Az Alkotmánybíróság a törvény két rendelkezését minősítette alkotmányellenesnek. A testület a határozat kihirdetésének napjával semmisítette meg azt a szabályt, amely kizárja a törvény egy másik rendelkezésében foglalt felmondási tilalmak és korlátozások alkalmazását a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra. Az alkotmánybírák 2009. október 31-i hatállyal semmisítették meg azt a rendelkezést, amely a szabadság kiadása időpontjának munkavállalóval való előzetes közlését három napra rövidíti. Mivel a vizsgált rendelkezést az Ab a norma differenciálatlan volta miatt találta alkotmányellenesnek, a törvényhozónak október végéig adott időt arra, hogy a megfelel szabályozást kialakítsa.

      Még egyszer köszönöm és elnézést kérek minden olvasótól.

      A cikk egyebekben érvényes és hatályos tájékoztatást tartalmaz.

      F. Gabi

  9. Kedves Erika,

    Amennyiben érvényes, határozatlan idejű munkaszerződés alapján szűnt meg a bejelentett munkaviszonya (mely önmagában is skandalum, ha ezt terhesen megtették Önnel), akkor bizony a járandóságait be kell hajtania.

    Ha nem megy szépszóval, akkor erre való a Munkaügyi Bíróság, illetve legjobb kommunikáció ilyenkor a támadás: OEP, APEH, OMMF felé éljen bejelentéssel.

    Sok boldogságot kívánok a babához, illetve rengeteg erőt a jövőhöz.

    Üdvözlettel:

    Füredi Gabi

  10. Kedves Babafalva! ÉN tavaly Novemberben szültem,előtte egy „maszek” üzletben dolgoztam, mikor kiderült hogy terhes vagyok.Szóltam a fönökömnek,és mondtam szeretnék továbra is dolgozni, mivel albérletben lakom, nincsenek szüleim ugyhogy sok támogatásunk nincs. a férjem Harmadik országbeli azaz afrikai nem volt munkája.azt mondta semmi gond,majd beosszuk a munkát.áprilisban megbetegettem,és a szabadnapomon elmentem orvoshoz.Ott kiderült nem mehetek további vizsgálatra mivel terhes vagyok.az orvos azt mondta ki kell pihennem azaz otthon kell maradnom,ezt közöltem a fönökömmel.Ő erre hogy kézelem ezt én ezt nem tehetem meg.késöbb felhivott semmi gond majd menjek ha maggyógyultam. én visszamentem és erre közölte ki vagyok rúgva! se a táppénzem nem lett kifizetve,se a papirjaim nem adta oda. Voltam ügyvédnél,de sajnos csak a pénzem ment el,mert azóta sem tett értem semmit.Úgyhogy itt vagyok 37800ft-tal a zsebemben.és a főnököm nevet a markába! fáj hogy a mai világban a munkavállalónak nincs sok joga.kihasználják a munkaadók.hát ez az én szomorú történetem.tisztelettel: Odogwu Erika

Comments are closed.